Hol kereskedünk 2014-ben?

A magyar befektetési szolgáltatók nehéz évet élnek. A visszaeső forgalom és csökkenő árbevétel hatására a szektornak több veszteséges szereplője is lehet. Sőt, ha a brókercégek vezetői a jövőt kémlelik, akkor a múlt pénteki hírek hatására valószínűleg még sötétebb kép kezd kirajzolódni előttük.

Kormányzati szándékok szerint 2014-től a tranzakciós illeték hatálya kiterjed a részvény, származtatott termék és deviza tranzakciókra is. A tranzakciós adó mértéke részvény esetén 0,1%, míg utóbbi kettő esetén 0,01% lesz.  A szektornak a 2012-es is nehéz év, és semmi sem mutat arra, hogy ez 2013-tól megváltozna, így az illeték valószínűleg emelni fogja a kereskedő által fizetett kereskedési jutalékot. Mindez károsan hathat az amúgy is vergődő magyar tőzsdére, és ha 2014-ig nem puhul fel az elképzelés, akkor alapjaiban fogja átrendezni a magyar online kisbefektetői brókerpiacot.  

2014 a tranzakciós illeték nélkül is kemény időszak lesz a magyarországi brókercégeknek. A nehézség abból ered, hogy 2013 második felében a Budapesti Értéktőzsde átáll a német Xetra rendszerre, amely pofonegyszerűvé teszi a külföldi szolgáltatóknak, hogy magyar részvényeket is kínáljanak online kereskedési platformjaikon. A határon átnyúló szolgáltatást kínáló brókercégek már évek óta kemény konkurenciát jelentenek a hazai szolgáltatóknak. A külföldi, több kontinensen, több országban működő cégek és a magyar brókerek közötti küzdelem a méretgazdaságban rejlő különbségek miatt eddig is Dávid és Góliát küzdelmére hasonlított, de úgy tűnik Dávidnak 2014-től bekötött szemmel, flip-flop papucsban és parittya nélkül kell küzdenie.

A kereskedőkre vonatkozó tranzakciós illeték a magyarországi székhellyel rendelkező cégeket pontosabban azok ügyfeleit sújtja, a külföldi brókercégekre a törvény hatálya nem terjedhet ki, itt kivétel csak a Budapesti Értéktőzsdén kötött ügylet lehet. A brókercégek forgalmának egyre nagyobb részét kitevő deviza, CFD és külföldi részvény kereskedelem terén a magyar cégek szinte kilátástalan helyzetbe kerülnek a határon átívelő szolgáltatást nyújtókkal szemben. Mindez a piacon hatalmas átalakulást, és a jelenlegi működő magyar cégek számának drasztikus csökkenését eredményezheti.

EURUSD-2012.jpg

Nézzünk néhány példát:

Online kereskedésben a magyar részvény day-trade jutalék jellemzően 0,15% lábanként, tehát a teljes tranzakció költsége 0,3%. A tranzakciós illeték ezt a költséget az ügyfél számára 0,5%-ra emeli!

Az  OTP esetében a volatilitás (ATR%) 2 és 3% között mozog, vagyis mostanában naponként  átlagosan 2-3% között kilengést produkál a részvény árfolyama. Ideális esetben a napon belüli kereskedő olyan terméket választ, ahol a teljes tranzakciós költség tízszerese a volatilitás (ATR%), hiszen több mint valószínű, hogy nem a mélyponton veszünk és a csúcson adunk el.

A tranzakciós illeték hatására már az OTP sem lesz megfelelő célpont a day-traderek számára, így sokan más piac után fognak nézni.

EURUSD kereskedés esetén a magyar szolgáltatóknál a jellemző spread 2 pont körül alakul. Egy lot, vagyis 100,000 eurónyi befektetés esetén ez 20 dolláros költséget jelent egy teljes adásvételre vonatkozóan. A 0.01%-os illeték, ami 1 pipet jelent, és  amelyet mind a vételi, mind az eladási oldalra felszámolnak, megduplázza ezeket a költségeket!  4 pip spread mellett egy magyar szolgáltatónak nehéz lesz versenyeznie egy akár 1.5 pip spread-et kínáló londoni forex céggel szemben!

Amennyiben 2014-ig nem változik a kormányzati álláspont, erősen megkérdőjelezhetővé válik, hogy az aktívan kerekedő traderek számára a magyar befektetési szolgáltatók versenyképes  szolgáltatást tudnak-e  majd nyújtani.

süti beállítások módosítása