Ez  az előző poszt folytatása.

Délután is folytattam a „kereskedést”.

Jól ment..

Pedig lehettem volna még eredményesebb, ha koncentráltabb vagyok.

Az segítség volt, hogy írtam közben.

Az egyenleg: ez betűvel kiírva, "vagy mi itt a döbbenés"

Hatvannyolcezerkettőszázötvennégy.

Soknak tűnik.

Ide kopizom a statementet.

Tessék nem kamuztam..

Elfáradtam. Tüskés volt ma a Piac hasa háta.

Sebészi munka volt.

Nagyon pontos kötések. A Fiboszámokkal dolgoztam a pozíció méretezésnél.

1 1 2 3 5 8 13 21 34 55

Kis kötésekkel kezdek,
aztán még eggyel,
ha köll, jöhet a kettő..
Hármat, csak profitra.
Öt ha tüskés, fel és leszúrásra.
Nyolc, ha már mulatok.

Ma 8 kontraktos pozikhoz jutottam és hát ez brutál...
Ha ez most, egy éles számla volna, küldenék a falba konkrét casht. Tudod forintot.
Megjutalmaznám magam, meg minden, a pozitív tapasztalatok kondicionálásáért.

Hú, de bonyolult vagy Potter.

14:40

Valami változás van itt bent nálam, mert nem is az összeg a lényeg, hanem hogy csak kismértékű visszaesések vannak 104 tréden át.

Ez már döfi.
Viszont ez még nem konzisztencia.
Ezt mos folytasd így ebben a szellemben.
Engedd el a találati arány manipulálgatását! ...csak hogy szép legyen ez a faktor?

Ez a mai nap.

Még jó, hogy kell bringázzak
a gyerekért,
meg jönnek,
haza a nagyok is
és Ő is.

A változások tavasza

Kinyílás van,
az ablakkal kezdem,
mielőtt befelé nézek.
Most  egy akácligetben élek,
Vidéken, jó nagy  kifutón.
A Városban, majdnem
kennel-beteg lettem.
Megnyíló emlékek,
feljegyzések az elmúlásnak,
már megint rock and roll

szeretsz még mondd anyám kérdem
pedig már vagy 5 éve halott

Tavasszal puhább itt az élet a szigeten,
madárdal van és születések,
kertemből a fehér akácvirágtól fehér rét
és egy lágy téli kép lett,
mikor egy szellő feltámadott.

virágesőben eszmélkedem,
"mitagadás" szép az élet.