Na most, hogy virtuális lakhelyemet megosztottam Jerryvel, kevésbé érzem a kényszert, hogy bölcs dolgokat mondjak a tőzsdézésről. Mondjuk eddig is maximum a kényszert éreztem, mert okoskodással aztán nem vádolhat senki. (És lássuk be, jobb volt ez így mindenkinek!) Neki viszont jól áll, ráadásul tudja is, mit beszél. Legtöbbször... :-)
A Traderinas kapcsán gyűjtögetem a tapasztalatokat, most egy ideig demószámlán – jó, hát eleve ott kellett volna kezdeni, de legalább időben váltottam. Közben viszont újra saját kis pénzünk ellen drukkoltam, ugyanis még múlt héten nyitottam egy EURHUF vételi pozíciót. Ezúttal ismét egybeesett a döntésem a Traderszoba ajánlásával, igaz én egy kicsit jobb áron szereztem be a cuccot :-)
276,38-hoz tettem a vételt, ami jó döntésnek bizonyult, hiszen majdnem pontosan innen indult el felfelé az árfolyam. A stopot 274,7-hez a limitet pedig 281,5 alá helyeztem. Aztán ahogy a várakozásaimnak megfelelően elkezdett gyengülni a forint, bennem is megindult a szokásos sürgető érzés, hogy húzzam fel a stopot. Kaptam mindenféle hasznos ötletet, például hogy üljek rá a kezemre, ami végül nem bizonyult kivitelezhetőnek, mert ez a testhelyzet igencsak megnehezíti a mindennapi életet. Tegnap reggelig bírtam, akkor felhúztam nullába. Utána pedig nagyon lelkesen vártam a kamatdöntést, és nem hiába!
Jó, hát kicsit feljebb ugrott, mint a limitem, sőt azóta is felfelé tart. Na és? Ez akkor is egy csodás kis trade lett!
Utolsó kommentek