Tudom, fel kellene írnom a táblára ezerszer, mint a rossz gyereknek, hogy az én Jerrymnek mindig igaza van, de természetesen ez NEM IGAZ. Most mondjuk pont bejött, amit az arannyal kapcsolatban mondott, bár a megjövendölt hullámvasút inkább egyetlen bazinagy esés volt, ami ki is dobott a pozíciómból. De lényegében igaza volt, és nekem hallgatnom illene rá, hiszen valamiféle modernkori Frankensteinként mégiscsak ő teremtette kereskedői alteregómat. Én viszont az eredeti szörnyhöz hasonlóan elszabadultam a laborból, és hát ebből lesznek az ilyen megmozdulások.
Nincs bennem megbánás, hiszen csodásan kezeltem a kockázatomat, de azért sikertörténetnek erős eufemizmus lenne titulálni a dolgot. Na persze az is felmerülhet, hogy kell-e nekem szimpátia alapján vételi pontot meghatározni. Ha ugyanis nem 1543-nál veszem a drága aranyat, akkor még mindig pozícióban lennék.
Vagyis hát újra vagyok. Mert az úgy volt, hogy amikor a fentieket végiggondoltam, az egyébként gondosan féken tartott egóm megduzzadt, és átvette az irányítást zen lelkem felett. Velem itt nem fogsz szórakozni, mondtam magamban, és szépen újra megvettem, mert igenis hiszek abban, hogy az arany ára fel fog menni. Erre egy tapasztalt kereskedő feltehetően halálsikollyal reagálna, és kiátkozna, de én már csak ilyen kitartó és csakazértis személyiség vagyok. A stopot ugyanoda raktam, mert még mindig a tavaly decemberi mélypont az, amit ha áttör lefelé az árfolyam, akkor az ég felé emelem a kezem és elkönyvelem, hogy a sors újabb harminc eurós veszteséggel akarja elemészteni a lelkemet.
És az is van, hogy mint számlatulajdonost, beengedtek a Traderszobába. Ami persze legnagyobb sajnálatomra nem egy helyiség, ahova összetereltek egy csomó cuki traderfiút, (bár az is akad ott állítólag) hanem egy olyan oldal, ahonnan mindenféle tök jó kereskedési ötletet kapok. Igaz, saját felelősségre, na de egy bénának minden mankó jól jön. Majd egyet-kettőt megpróbálok, de azért alapvetően igyekszem a saját elgondolásaimat megvalósítani. Eddig is milyen jól ment, nem? :-)
Megjegyzés: Utálom a szóismétléseket, így természetesen nem véletlen a sok "pozícióban vagyok". Olyan jó érzés ezt újra és újra leírni! Anyukám jut eszembe, aki állandóan azt szeretné, hogy valami jó pozícióban helyezkedjek el. Bár asszem ő nem kifejezetten erre gondol...
Utolsó kommentek