Várható volt, hogy a sok profit után most kicsit a stop loss veszi át az uralmat az életemben, már csak statisztikailag is. Persze, megint a piac kiszámíthatatlansága meg hisztije, mindig ez van. És persze megint az NZDUSD-től kaptam egy jó kis leckét.

Ahogy az a grafikonon is látszik, péntek este még úgy tűnt, valóban megfogja az árfolyamot a Fibo 50-es szint, ahogy azt én szépen kigondoltam, aztán hétfő reggel szembesültem a ténnyel, hogy végül úgy szakadt be, mint az egyszeri gyanútlan kínai lány alatt a járda.

Ezzel magával rántva az ezúttal - tőlem szokatlanul - merészen meghatározott stopszintet is (azért még kockázati határon). Jó, tudom, nem ez volt életem legklasszabb kereskedési ötlete, de ez egy olyan dolog, amin bánkódni is kár. Főleg hogy tízmilliószoros nap volt, amikor nem szabad csak jó dolgokra gondolni, így igyekeztem a helyzet pozitív oldalát nézni. Az pedig nem más, mint hogy nagy esés után előbb-utóbb lesz korrekció. Aki most nyeregben van, nem biztos, hogy ott is marad. Sőt.

Aztán tegnap éppen azon gondolkoztam, hogy el kéne adni az EURHUF-ot, mivel a 290-es szint igencsak komoly ellenállás volt eddig, mikor látom a Traderszoba javaslatát, pont ugyanerről. Hát most vagy telepatikus a kapcsolat, vagy ennyire erős ez a jel, nem számít, a lényeg hogy meg is tettem. Mégiscsak illik néha hallgatni az okosabbakra.

Nem mondom, hogy amikor tegnap este 290 fölé ugrott az árfolyam, nem gondoltam át az életemet és a telepatikusan folytatott kereskedési ötleteimet :-) de azóta úgy tűnik, visszaállt a világ rendje, persze elkiabálni nem akarom. Lassan ideje kicsit felhúzni azt a stopot.

Ja és közben az arany meg jól kitört az ékből, amiről jól lemaradtam, de hát ennyi mindent nem tudok én észben tartani!